Hugysavszintmérő készülékek

A vérvizsgálattal történő húgysavszintmérést leggyakrabban az alábbiak miatt végzik:

• köszvény diagnosztizálásához és ellenőrzéséhez
• kemoterápiás kezelésen vagy sugárkezelésen résztvevők ellenőrzéséhez
• vesefunkció ellenőrzéséhez sérülés következtében
• vesekő okának kiszűréséhez
• veserendellenességek diagnosztizálásához

Húgysavszintmérés javallott, ha:

• köszvényre utaló ízületi fájdalom vagy duzzanat észlelhető
• kemoterápiás kezelésen való részvétel esetén
• kemoterápiás kezelés elkezdésekor
• gyakorta kialakuló vesekő esetén
• köszvény diagnosztizálásakor

A húgysavszintmérés vizeleti vizsgálattal is elvégezhető 24 órán keresztül történő vizeletminta levételével. A megfelelő diagnózis érdekében orvosa mindkét vizsgálatot javasolhatja.

A vérvizsgálattal történő húgysavszintmérés kimutatja a vérben található húgysav mennyiségét. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy mennyire működik megfelelően a húgysav termelése és kiválasztása a szervezetben.

A húgysav egy olyan vegyi anyag, amelyet a test akkor termel, amikor lebontja a purint tartalmazó élelmiszereket. Magas purintartalmú ételek és italok:

• máj
• szardella
• makréla
• szárított bab
• sör
• bor

A sejtek természetes lebomlásának folyamataként is termelődik purin. A húgysav vérben oldódik, a vese kiválasztja és a vizelettel távozik. Néha a szervezet túl sok húgysavat termel vagy nem szűr ki eleget. Hiperurikémiának (magas húgysavérték) nevezik azt a rendellenességet, amikor túl sok húgysav található a szervezetben.

A magas húgysavszint általában köszvényt okoz. A köszvény egy fajta ízületi gyulladás, ami az ízületek duzzanatát okozza, különösen a láb, illetve a nagy lábujj duzzanatát. Hiperurikémiához vezet még a fokozott sejtbomlás, ami a rák vagy a rák elleni kezelés következtében alakult ki. Ez a szervezetben lévő húgysav felgyülemléséhez vezet. Az is előfordulhat, hogy túl kevés húgysavat tartalmaz a vér, ami máj- vagy vesebetegségre utal.

Az alábbiak befolyásolhatják a húgysavszintmérés eredményét:

• alkoholfogyasztás
• bizonyos gyógyszerek, mint például az aszpirin és az ibuprofent tartalmazó gyógyszerek
• magas C-vitamin szint
• röntgen vizsgálathoz használt festékek

Hogyan történik a húgysavszintmérés?

A klinikai vizsgálaton történő húgysavszintmérés vérvétellel történik. A vérmintát laborvizsgálatra küldik.

Ma már lehetőség van otthon használatos húgysavszintmérő megvásárlására is. Ezek a húgysavszintmérők recept nélkül is kaphatóak és otthoni, illetve egészségügyi szakemberek általi használatra javallottak. Általában 20 másodperc alatt kimutatják az eredményt csupán 4 mikroliter vérből. A húgysavszintmérők memóriája többnyire 100 vizsgálati eredményt képes tárolni. Egy kis gyakorlatra is szükség van ahhoz, hogy megfelelő eredményt mutasson a húgysavszintmérő. Rendszeres vizsgálat és az eredmény feljegyzése esetén, az eredmények összességéből kimutatható egy átlagérték, illetve nyomon követhetőek a változások. Az eredmények mellett érdemes naplót vezetni azokról az élelmiszerekről is, amelyek a mérés előtt kerültek elfogyasztásra, hogy kiderüljön, melyek azok az élelmiszerek, amelyek befolyásolják húgysavszintet. Egy grafikon felvázolása is segíthet értelmezni az adatokat.

Otthoni húgysavszintmérő pontossága

Az otthon használatos húgysavszintmérő pontossága gyártótól függően változhat. Van, amelyik húgysavszintmérő a valós eredménynél magasabbat mér, ami szükségtelen gyógyszeres kezeléshez vezethet. A húgysavszintmérők általában plusz-mínusz 3,48%-os eltérést mutatnak a laboratóriumi műszerekhez képest

A húgysavszintmérővel ellenőrzés alatt tarthatja köszvényét. Ez egy olyan lehetőség, amellyel további rohamokat előzhet meg. A húgysavszintmérő lehetővé teszi, hogy otthona kényelmében naponta vagy hetente megmérje húgysavszintjét. Húgysavszintjének mérése és nyomon követése segít megakadályozni egy köszvény rohamot. Az eredményekből arra is lehet következtetni, hogy milyen élelmiszerek vagy változtatások okozzák a húgysavszint növekedését vagy csökkenését.

Hogyan kell értelmezni a húgysavszintmérés eredményét?

A húgysavszint nemtől függően változhat. Általában az egészséges húgysavszint nők esetében 2,5-7,5 milligramm/deciliter (mg/dl), férfiak esetében pedig 4,0-8,5 mg/dl. Azonban labortól függően változhatnak az értékek. Köszvény esetén a vérben található húgysavszint célértéke 6 mg/dl-nél alacsonyabb. Az alacsony húgysavszint viszont kevésbé gyakori, mint a magas húgysavszint.

A vérben található magas húgysavszint általában azt jelzi, hogy a szervezet túl sok húgysavat termel vagy a vese nem tud elegendő mennyiségű húgysavat kiválasztani. Rákkezelés alatt vagy után is felugorhat a húgysavszint.

A vérben található magas húgysavszint különböző betegséget is jelezhet, mint például:

• cukorbetegség
• köszvény, beleértve az akut ízületi gyulladást
• kemoterápiás kezelés
• csontvelő rendellenességek, mint például a leukémia
• magas purintartalmú étrend is okozhatja
• hypoparathyreoidismus, vagyis a mellékpajzsmirigy alulműködése
• vesével kapcsolatos rendellenességek, mint például az akut veseelégtelenség
• vesekő
• többszörös myeloma, vagyis a csontvelőben található plazmasejtek rákos megbetegedése
• áttétes rákos megbetegedés

Tudni kell, hogy kizárólag a húgysavszintméréssel nem állítható fel egyérteműen a köszvény diagnózisa. Az ízületi folyadék vizsgálata teljesen bizonyosságot adhat a köszvény jelenléről a szervezetben. Kezelőorvosa azonban feltételezheti a köszvény jelenlétét a húgysavszintmérés eredménye, illetve a köszvényre utaló tünetek alapján. Magas húgysavszint a köszvény tünetei nélkül is előfordulhat. Ezt tünetmentes hyperurikaemiának nevezik.

A vérben található alacsony húgysavszint az alábbi betegségeket jelezheti:

• Wilson-kór, ami egy olyan örökletes betegség, melynek hatására réz halmozódik fel a szövetekben.
• Fanconi-szindróma, amely a vesecsatorna azon rendellenessége, amely megakadályozza a szőlőcukor és a húgysav felszívódását. Ahelyett, hogy felvszívódnának, ezek az anyagok a vizeletbe kerülnek.
• alkoholizmus
• máj- vagy vesebetegség
• alacsony purintartalmú étrend is okozhatja

A húgysavszintmérés iránymutató a kezelést illetően. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy nincs szükség kezelésre. Köszvény diagnosztizálásakor valószínűleg gyógyszeres kezelést ír fel az orvos, ami csökkenti a fájdalmat és a duzzanatot. A purinszegény étrendi változtatások ugyancsak segíthetnek. Az étrend megváltoztatása abban az esetben is hasznos lehet, ha visszatérő vesekőképződés észlelhető. Kemoterápiás kezelés esetén gyakori húgysavszintmérés szükséges, amellyel ellenőrizhető, hogy a húgysavszint ne legyen túl magas.